A totálkárt nem azért állapítják meg, mert a jármű rosszul néz ki, hanem azért, mert a javítás már nem gazdaságos. A döntés két szám összevetésével születik: a javítás költsége és a jármű értéke. Ezért totálkár esetén az értékbecslés ugyanolyan fontos, mint a kárfelmérés.
Mi a totálkár
Totálkár akkor áll fenn, amikor a javítás költsége eléri vagy meghaladja a károsodás előtti járműértékhez viszonyított meghatározott arányt. Ezt az arányt nem önkényesen határozzák meg, hanem a biztosítási feltételek és az elfogadott gyakorlat szerint.
Két esetet különböztetünk meg. Műszaki totálkár esetén a jármű olyan mértékben megsemmisült, hogy a javítás nem kivitelezhető. Gazdasági totálkár esetén a javítás műszakilag lehetséges, de többe kerül, mint amennyit megér. A gyakorlatban a második eset sokkal gyakoribb és sokkal vitatottabb.
Hogyan számítják a kártérítés összegét
A számításnak három eleme van:
- A jármű kár előtti értéke. A konkrét jármű valós értéke az esemény napján.
- A roncsérték. Mennyit ér a sérült jármű, vagyis a megmaradt roncs.
- A kártérítés. A két összeg különbözete.
Ebből látszik, miért fontos mindkét szám. Az alacsonyabban megállapított kár előtti érték és a magasabbra becsült roncsérték együtt kisebb kártérítést eredményez.
A jármű kár előtti értéke
Itt keletkezik a legtöbb félreértés. Az értéket nem azonosítják automatikusan a katalógus szerinti összeggel, mert a katalógus a modellt írja le, nem az Ön példányát. A valós értéket a futásteljesítmény, az általános állapot, a szervizelőzmény, a felszereltség, a korábbi károk és az adott modell iránti kereslet befolyásolja.
A különbséget részletesen elmagyaráztuk a katalógus szerinti járműértékről szóló szövegben. Ha az Ön járműve jó állapotú, szervizelt és korábbi sérülések nélküli, akkor többet ér az évjáratára jellemző átlagnál, és ezt bizonyítani kell, nem feltételezni.
A roncsérték
A roncs az a sérült jármű, amely még mindig ér valamit, az alkatrészek vagy a javítás lehetősége miatt. Az értékét értékbecsléssel vagy piaci ajánlatokkal állapítják meg.
Fontos, hogy tudja: a roncs rendszerint Önnél marad, hacsak másként nem állapodnak meg. Ez azt jelenti, hogy a kártérítés mellett a járművet is megtartja, tehát döntenie kell, mit kezd vele. Ha a becsült roncsérték magasabb annál, mint amit a piacon valóban kaphat, a veszteséget Ön viseli.
Részleges kár, amely közelít a határhoz
Van egy sáv, amelyben a javítási költség még nem lépte át a határt, de közel jár hozzá. Itt a döntés mindkét irányba eldőlhet, attól függően, hogyan becsülték meg az egyes elemeket.
Ha a javítás ebbe a sávba esik, figyeljen arra, bekerültek-e az elszámolásba olyan műveletek, amelyek nem szükségesek, vagy olyan alkatrészek szerepelnek-e cserére, amelyek javíthatók. A felnagyított javítási költség olyan totálkárba tudja tolni a járművet, amely nem illeti meg, a tulajdonos pedig ekkor elveszít egy javítható járművet.
Rejtett sérülések és hogyan hatnak a döntésre
Erősebb ütközéseknél a sérülések egy része nem látszik, amíg a járművet szét nem szerelik. A teherviselő szerkezet deformációi, a hűtőrendszer, a kormánymű vagy az elektronika sérülései jelentősen megváltoztathatják a számítást.
Ezért fontos, hogy a kárfelvételi jegyzőkönyvben kifejezetten szerepeljen a rejtett sérülések lehetősége. Ha ezek később derülnek ki, és nem voltak megemlítve, az utólagos elismerésük nehezebb.
Elektromos és hibrid járművek
Elektromos járműveknél a számítás gyakran az akkumulátorcsomagon dől el. Az akkumulátor a legdrágább egyedi alkatrész, ezért az azt érintő sérülés gyorsan totálkárhoz vezet, noha a jármű többi része viszonylag ép.
Az ilyen járművek értékelése megköveteli a hajtás sajátosságainak és az akkumulátor állapotdiagnosztikájának ismeretét, mert a sérülés mértéke szemrevételezéssel nem állapítható meg.
Mi van, ha magát az eseményt is vitatják
Néha nem csak az összeget vitatják, hanem azt is, hogy a sérülések egyáltalán a bejelentett eseményben keletkeztek-e. Ilyenkor sérüléskompatibilitási elemzés készül, amely összeveti a járműveken lévő nyomokat, a deformációk magasságát és irányát, valamint az események leírt menetét.
Ez a balesetrekonstrukció feladata, nem a szokásos kárfelmérésé. Nagyobb összegeknél és vitás körülmények között ez az elemzés gyakran az egész ügyet eldönti.
Mikor éri meg megtámadni az elszámolást
A megtámadásnak akkor van értelme, ha konkrét oka van, és nem pusztán az összeggel való elégedetlenség:
- A jármű kár előtti értékét alacsonyabban állapították meg a valósnál
- A roncsértéket magasabbra becsülték annál, mint amennyi elérhető
- A javítási költséget felnagyították, így a kárt szükségtelenül nyilvánították totálkárnak
- Nem vették figyelembe a beruházás jellegű ráfordításokat és a többletfelszereltséget
- Nem számoltak el mindent, ami megilleti, például a vontatás és a tárolás költségét
Mindezekben az esetekben független szakvéleményre van szükség, amely a számítás mindkét oldalát, az értéket és a kárt is megindokolja.
Mi legyen ezután a járművel
Ha megtartja a roncsot, több út áll Ön előtt: eladás a talált állapotban, eladás alkatrészenként, vagy javítás saját költségen. Mindegyiknek más a számítása, a döntés pedig attól függ, mennyit ér valójában a roncs.
Ha a jármű lízingben vagy flottában volt, az eljárás összetettebb, mert a döntésben a tulajdonos is részt vesz. Cégek számára ezt a folyamatot a flottakezelési asszisztencia keretében visszük végig.
Járműértékbecslésért vagy független szakvéleményért lépjen kapcsolatba velünk.
Gyakori kérdések
Mikor nyilvánítják a kárt totálkárnak?
Amikor a javítás költsége meghaladja a baleset előtti járműérték meghatározott százalékát, vagy amikor a javítás műszakilag nem indokolt. A határ nem minden társaságnál azonos, és a biztosítási feltételek írják elő, ezért érdemes ellenőrizni a kötvényben.
Kinél marad a roncs, és hogyan számítják be?
Legtöbbször a tulajdonos tartja meg, a kártérítésből pedig levonják a roncsértéket. Ez az érték gyakran vitás, mert becsléssel állapítják meg, nem a piacról kapják. Ha a roncsértéket túlbecsülik, kevesebbet kap annál, mint ami megilleti.
Megtámadhatom a totálkár elszámolását?
Megteheti, mégpedig két ponton: a baleset előtti járműértéknél és a roncsértéknél. Mindkettőt értékbecsléssel állapítják meg, így mindkettő felülvizsgálható indokolt módszertannal és összehasonlítható piaci adatokkal alátámasztott független szakvéleménnyel.
